Harminc EGYMI működését vizsgálta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, tizenkét intézményben helyszíni vizsgálatot is tartottak. Az eredmény szakemberhiányt, elmaradó fejlesztési órákat, hiányos tárgyi feltételeket és az integrált oktatás működésének súlyos problémáit tárta fel. Az ombudsman több területen alapjogi visszásságot állapított meg. Közben egyre több SNI-s gyermek ellátásáról kell gondoskodnia a köznevelésnek, az autizmus spektrum zavarral élő tanulók száma két tanév alatt közel 40 százalékkal emelkedett.
Egy sajátos nevelési igényű gyermek hosszú út végén jut el a szakértői bizottságig. Vizsgálatok, felmérések és szakvélemények után megszületik a dokumentum, amely rögzíti az állapotát, a szükséges fejlesztéseket és azok óraszámát. Ettől kezdve a kérdés már az, hogy az oktatási rendszer képes-e mindezt valóban biztosítani számára.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala három évig tartó átfogó vizsgálata erre kereste a választ az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekben. A 2023-ban, civil szervezet jelzése nyomán indult eljárás során harminc EGYMI-től kértek adatokat, tizenkét intézmény működését helyszínen is megvizsgálták. Az AJB-488/2026. számú, 42 oldalas jelentés az épületek állapotától a gyógypedagógusok létszámán és képzettségén át a fejlesztési órák teljesüléséig végigköveti azokat a feltételeket, amelyek meghatározzák egy fogyatékossággal élő gyermek oktatáshoz való hozzáférését.
A vizsgálatból egy olyan ellátórendszer képe rajzolódik ki, amelynek egyre több gyermekről kell gondoskodnia, miközben a szakemberek és a tárgyi feltételek több területen szűkösek. Ennek következménye közvetlenül megjelenik a gyermekek életében: a szakértői véleményben előírt fejlesztés óraszáma csökkenhet, az egyéni foglalkozás csoportossá válhat, a megfelelő szakirányú gyógypedagógus helye betöltetlen maradhat.
A jelentésben szereplő KSH-adatok szerint a köznevelésben részt vevő SNI-s gyermekek és tanulók száma a 2021/2022-es tanév 100 286 főjéről 2023/2024-re 107 421 főre emelkedett. Ugyanezen két tanév alatt az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek és tanulók száma 8437-ről 11 685-re nőtt. Ez utóbbi két év alatt közel 40 százalékos emelkedést jelent.
A növekvő ellátási igényhez egy olyan gyógypedagógiai rendszernek kellene alkalmazkodnia, amelyben az intézmények már jelenleg is komoly szakemberhiánnyal küzdenek. Az ombudsmani vizsgálat szerint a megfelelő végzettségű szakemberek megtalálása egyre nehezebb, különösen az autizmus spektrum pedagógiája területén. Az autizmus szakirányú gyógypedagógus-képzést Magyarországon jelenleg kizárólag az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara biztosítja. A jelentés az ellátási igény növekedését és a szakemberhiányt egymással összefüggő problémaként értékeli.
A vizsgálat egyik legsúlyosabb megállapítása a fejlesztési órákat érinti. A szakértői bizottság a gyermek állapotának és szükségleteinek ismeretében határozza meg a számára szükséges fejlesztéseket. A jelentésben közölt adatok alapján a vizsgált EGYMI-k 47 százaléka biztosította a szakértői véleményben előírt heti kötelező óraszámot. Az intézmények 21 százalékában az előírt heti kötelező óraszám teljesítése elmaradt. További 16 százalékban fejlesztő nevelés-oktatás nem működött, 16 százalék pedig a köznevelési törvény 15. § (6) bekezdése szerinti óraszámot jelölte meg.
A jelentésben szereplő intézményi beszámolók a háttérben szakemberhiányt, a megfelelő végzettségű szakemberek hiányát és szervezési nehézségeket mutatnak. Egyes helyeken az egyéni fejlesztést csoportos foglalkozással váltják ki, a csoportlétszám pedig esetenként az előírt maximális létszámot is meghaladja. A dokumentum olyan gyakorlatot is rögzít, amelyben a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek számára előírt heti húsz fejlesztési órából egyes intézményekben tizenkét órát tudnak teljesíteni.
Az alapvető jogok biztosa a jelentés végén már alapjogi szempontból értékeli ennek következményeit. Megállapítása szerint a szakértői véleményben meghatározott rehabilitációs óraszámok elmaradása a jogbiztonsággal és az SNI-s tanulók oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférésével összefüggő visszásságot okoz.
A megkeresett intézmények válaszaiban rendszeresen visszatér a gyógypedagógus-hiány. A nehezen betölthető állások között megjelenik a logopédia, a pszichopedagógia, a szomatopedagógia és több ritkább gyógypedagógiai szakirány. Az autizmus spektrum pedagógiája szinte valamennyi vizsgált intézményt érintő problémaként jelenik meg.
Az intézmények különböző módokon próbálják pótolni a hiányzó kapacitást. Nyugdíjas kollégákat foglalkoztatnak tovább, óraadókat alkalmaznak, saját munkatársaik továbbképzését támogatják, felsőoktatási intézményekkel működnek együtt, hallgatóknak biztosítanak gyakorlati helyet. A jelentésben ezek a megoldások egy olyan rendszer alkalmazkodási kísérleteiként jelennek meg, amelyben a megfelelő szakirányú gyógypedagógus elérhetősége egyre több helyen válik az ellátás szűk keresztmetszetévé.
Az autizmus területén ennek különös súlyt ad a gyermeklétszám gyors növekedése. A 2021/2022-es tanévben 8437 autizmus spektrum zavarral élő gyermek és tanuló vett részt a köznevelésben, 2023/2024-ben már 11 685. A jelentés megállapítása szerint a gyógypedagógiai szakemberhiány a fogyatékossággal élő gyermekek oktatáshoz való jogának érvényesülését veszélyezteti.
Az országos vizsgálat az épületek állapotát is felmérte. Az intézmények 42 százaléka felújított épületben működik, 43 százalék részben felújított épületről számolt be, 15 százalék épülete felújításra szorul. Az akadálymentesítés adatai még nagyobb különbségeket mutatnak: az épületek 49 százaléka teljesen, 41 százaléka részben akadálymentes, 10 százalékban az akadálymentesítés hiányzik.
A mozgásfejlesztés feltételei ugyancsak intézményenként változnak. A vizsgálat tornatermek, tornaszobák és megfelelő mozgásfejlesztő helyiségek hiányát is rögzítette. Egyes EGYMI-kben a fejlesztőeszközök mennyisége és minősége szorul javításra, máshol speciális eszközök, köztük kommunikációt segítő megoldások beszerzésére lenne szükség. Az ombudsman összegzése szerint a tárgyi feltételek hiányosságai egyes intézményekben a fogyatékossággal élő gyermekek oktatáshoz való jogával összefüggő visszásságot okoznak.
A mosdók és higiénés helyiségek állapota külön fejezetet kapott a jelentésben. A vizsgált EGYMI-k 32 százalékában felújított és akadálymentes mosdók működnek, 37 százalék részben felújított mosdókról számolt be, 8 százalék rossz állapotú, 23 százalék megfelelő állapotú helyiségeket jelölt meg.
A segítségre szoruló gyermekek tisztába tételének körülményei több intézményben külön helyiség kialakítását igényelnék. A jelentés olyan gyakorlatokat is rögzít, amelyekben a tisztába tétel csoportszobában, hálóteremben vagy mosdóban történik, az intimitást paravánnal vagy függönnyel választják le. A megfelelő higiénés környezet és a gyermek személyes terének biztosítása ezen a ponton közvetlenül kapcsolódik az emberi méltósághoz.
Az EGYMI-k feladata jóval túlterjed a saját intézményeik falain. Az utazó gyógypedagógusi hálózat biztosítja a többségi óvodákban és iskolákban integráltan nevelt SNI-s gyermekek gyógypedagógiai támogatásának jelentős részét. A vizsgálat ezen a területen is létszámhiányt, nagy utazási távolságokat, szervezési nehézségeket és szakirányú szakemberhiányt talált.
Az utazó gyógypedagógusok gyakran saját gépkocsival közlekednek az intézmények között, a fejlesztéshez használt eszközöket magukkal viszik. A szakember egy munkanapon több intézményben dolgozhat, az utazási idő a rendelkezésre álló munkaidőből vesz el. A jelentés az ellátás területi különbségeire is rámutat: a ritkább fogyatékosságtípusokhoz szükséges szakirányú szakember egyes térségekben különösen nehezen érhető el.
Az integráció minőségét az intézmények közötti együttműködés is meghatározza. A vizsgálatban részt vevő EGYMI-k beszámolói szerint sok múlik az intézményvezető és a nevelőtestület hozzáállásán, a pedagógusok felkészültségén, a szakemberek közötti információáramláson és azon, mennyire épül be a gyógypedagógiai tudás a gyermek mindennapi oktatásába.
A 42 oldalas jelentés végén az alapvető jogok biztosa konkrét intézkedéseket fogalmaz meg. Az oktatásért felelős minisztertől többek között az integrált oktatásban részt vevő pedagógusok SNI-ismereteinek bővítését szolgáló szabályozás felülvizsgálatát kéri. Az egészségügyért felelős miniszter bevonásával a fejlesztő nevelés-oktatás egészségügyi szakemberigényének rendezését is szükségesnek tartja.
A kormányhivatalok felé a fenntartói törvényességi ellenőrzések megfelelő elvégzésére vonatkozó intézkedés szerepel. A Klebelsberg Központ vezetőjétől az EGYMI-k tárgyi feltételeinek javítását, az integrációban részt vevő intézményvezetők és pedagógusok szakmai támogatását, valamint a megfelelő képzettségű gyógypedagógusok biztosítását várja.
A jelentés végére összeáll a kép, amelyet az egyes százalékok önmagukban kevésbé mutatnak meg. Több mint százezer SNI-s gyermek oktatása függ egy olyan rendszer működésétől, amelyben egyszerre jelent kihívást a megfelelő szakember megtalálása, a fejlesztési órák megszervezése, az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése, az integráció szakmai támogatása és a megfelelő tárgyi környezet kialakítása. Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek számának gyors növekedése további kapacitást kíván ugyanettől a rendszertől.
A szakértői vélemény pontosan rögzítheti, milyen segítségre van szüksége egy gyermeknek. A valódi ellátást a következő lépések teremtik meg: a megfelelő képzettségű gyógypedagógus jelenléte, az előírt fejlesztési idő, a használható eszközök, az akadálymentes környezet és az együttműködő iskola. Az AJB-488/2026. számú ombudsmani jelentés azt mutatja meg, milyen messze kerülhet egymástól a gyermek számára megállapított szükséglet és a mindennapokban hozzáférhető ellátás.
Forrás:
Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-488/2026. számú ügyben – „A fogyatékossággal élő gyermekek oktatáshoz való joga – az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények működésével kapcsolatos átfogó vizsgálattal összefüggésben”, 2026.
From breaking news to thought-provoking opinion pieces, our newsletter keeps you informed.
