Zacc

Ürülék eredetű szennyeződésre utaló baktérium egy nógrádi falu hatósági ivóvízméréseiben?

News Main Image

Egy Nógrád és Pest vármegyei falvakban a csapvízminták fele megbukott a hatósági vizsgálaton. Kimutattak benne egy kórházi kórokozót és a megengedett kétszeresét meghaladó ólmot. A hivatalos rendszerben mégis ott állhat, hogy „biztonságosan fogyasztható". Nem hackeltünk meg semmit — csak lekértük az állam saját, bárki számára nyilvános adatbázisát, és lefordítottuk, amit a számok mondanak. Ez a sorozat első része. A többi vármegye jön.

Az állam azt ígéri, hogy amikor kinyitja a csapot, tiszta víz folyik belőle. Ezt az ígéretet egy nyilvános eszköz hivatott bizonyítani: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) keresője, ahol bárki rákereshet a saját települése ivóvizére. Mi rákerestünk — nem elméletben, hanem tételesen.

Az NNGYK „Magyarországi települések ivóvízminősége" adatbázisából kimásoltuk öt szomszédos, a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. által ellátott település eredményeit: a Nógrád vármegyei Diósjenő, Borsosberény és Szendehely, valamint a Pest vármegyei Kóspallag és Szokolya. Minden szám, amit alább olvas, ebből a nyilvános hatósági forrásból származik — ugyanabból, amit ön is elér.

Ez az öt falu szúrópróba. Egymás szomszédai, ugyanaz a szolgáltató látja el őket, ezért összehasonlíthatók. A célunk viszont ennél nagyobb: lépésről lépésre az ország teljes ivóvíz-adatbázisát átlátható, kereshető adattá alakítjuk. Ez az első rész megmutatja a módszert és a mintázatot. A folytatásokban jön a többi vármegye.
‍

A trükk nem a számokban van, hanem a minősítésben

Ránéz a helyi vízminőségi lapra, és azt látja: kifogások száma nulla. Megnyugszik. Pedig a „nulla kifogás" nem azt jelenti, hogy nincs baktérium a vízben. Azt jelenti, hogy a mért érték megfelelt a jogszabálynak — és a jogszabály nem mindenre mond konkrét számot.

A vizsgálatok alapja az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet. Ez kétféle értéket különböztet meg. A határérték olyan paraméterekre vonatkozik, amelyek túllépésekor a szolgáltatónak mérlegelés nélkül intézkednie kell. Ilyen például az Escherichia coli és az Enterococcus, amelyek a fekális (ürülék eredetű) szennyeződés jelzőbaktériumai, és amelyekből a megengedett érték nulla. A parametrikus érték indikátorparaméterekre vonatkozik, például a telepszámokra. Ezek túllépése „tűrhető” minősítést kap, és a jogszabály ilyenkor nem ír elő fogyasztási korlátozást. A szolgáltatónak mérlegelnie kell, jelent-e egészségügyi kockázatot.

A rendelet a telepszámokra országosan nem ad számszerű felső határt, csak azt várja el, hogy ne legyen „szokatlan változás”. A konkrét értéket a területileg illetékes népegészségügyi hatóság határozza meg. A DMRV Zrt. adatigénylésünkre adott válasza szerint a vizsgált településeken a 37 °C-os telepszám helyi értéke 100/ml, a 22 °C-osé 1000/ml (Kóspallagon és Szokolyán 500/ml). Szerkesztőségi értelmezésünk szerint ennek az a következménye, hogy a lakossági keresőben megjelenő minősítés nem mutatja meg, mennyivel lépte túl egy-egy minta ezeket a helyi értékeket.

A „tűrhető” minősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mért érték meghaladja a parametrikus értéket, de a jogszabály nem tekinti automatikusan egészségre veszélyesnek, és nem ír elő fogyasztási korlátozást. A fogyasztó a keresőben az összesített minősítést látja, a mögötte lévő nyers számot nem.

‍

Öt falu, öt teljesen más valóság

Borsosberény — itt állt meg a kezünk. A hatóság saját adatbázisa szerint a coliform baktériumra vett minták 50 százaléka nem felelt meg. A coliformok csoportja önmagában nem bizonyít ürülék eredetű szennyeződést, mert sok környezeti baktérium is ide tartozik. Arra viszont utal, hogy a hálózatban valami nincs rendben. A fekális szennyeződés célzott jelzőbaktériumait azonban szintén kimutatták a településen:

  • a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal adatigénylésünkre adott válasza szerint a hatósági vizsgálatok Borsosberényben 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban is kifogást találtak, többek között a Clostridium perfringens szám, a 37 °C-os telepszám, a vastartalom, az üledék és a zavarosság tekintetében;
  • a DMRV Zrt. által megküldött belső összesítő szerint 2024. szeptember 11-én egy mintában E. coli is kimutatható volt (1/100 ml).

A szolgáltató szerint az eltérések jellemzően a fogyasztói belső hálózat állapotából fakadnak, és minden esetben intézkedtek.

Forrás: https://nnk.gov.hu/ Borsosberény ivóvízminőségének hatósági adatai
Forrás: https://nnk.gov.hu/ Borsosberény ivóvízminőségének hatósági adatai


És ez még csak a kezdet. Kimutatták a Pseudomonas aeruginosa nevű kórokozót is: a minták 43 százaléka kifogásolt lett (57% megfelelőség), a legmagasabb mért érték 61 (szám/100 ml) — ott, ahol az ideális érték a nulla. A 22 °C-on mért általános baktériumszám (telepszám) maximuma 1810. A mérgező ólom pedig 24,8 mikrogramm literenként, a törvényben megengedett 10 több mint kétszerese; ezt az értéket a rendszer szintén kifogásoltként tartja nyilván (66,7% megfelelőség). Egy faluban, egy szolgáltatónál, egyszerre.

Kimutatták a Pseudomonas aeruginosa baktériumot is. A nyilvános adatbázis szerint a minták 43 százaléka nem felelt meg (57% megfelelőség), a legmagasabb mért érték 61 (szám/100 ml), a parametrikus érték nulla. Jogi besorolás szerint ezek „tűrhető” eredmények. A P. aeruginosa egészséges embernél ritkán okoz betegséget, legyengült immunrendszerűeknél, sebeken vagy kórházi környezetben viszont jelentős fertőzési kockázatot jelent. Antibiotikum-rezisztens törzsei szerepelnek az Egészségügyi Világszervezet prioritási listáján. Hogy a vízben talált törzsek rezisztensek-e, azt az adatok nem mutatják. A 22 °C-on mért telepszám maximuma 1810, miközben a hatóság által megállapított helyi érték 1000/ml. Az ólom egy mintában 24,8 mikrogramm/liter volt, a jogszabályi határérték (10) több mint kétszerese. A DMRV szerint ez kifolyatás előtti, belső hálózati minta, kifolyatás után a víz megfelelt.

Azt nem állítjuk, hogy egyetlen pohár víztől bárki megbetegszik. A lényeg más: ezeket a számokat nem mi találtuk ki, és nem is mi „lepleztük le" — a hatóság saját rendszere jelölte kifogásoltnak. Csak éppen összeadva, százalékok mögé rejtve, olyan formában, ahogy egy átlagos olvasó sosem érti meg, mit jelentenek. Mi most lefordítottuk őket.

Kóspallag. A nyilvános minősítés itt „egészségre nem ártalmas bakteriológiai eltérést" említ. Az adatbázis szerint viszont a Pseudomonas aeruginosa itt is megjelent (kimutatott maximum 2 szám/100 ml, kifogásolt mintával), a mikroszkópos biológiai vizsgálatoknál pedig a megfelelőség mindössze 60 százalék. A „nem ártalmas eltérés" címke és a kifogásolt mikrobiológiai tételek közötti feszültség pontosan az a rés, amit ez a sorozat feszeget.

Diósjenő. Alapvetően stabil, de 12 coliform-mintából 1 nem felelt meg. A DMRV szerint a 2×500 m³-es medence mintavételi csapjának szennyeződése okozta. A csapot fertőtlenítették, és a kontrollminta megfelelő lett.

Szendehely. A vizsgált minták alapján a víz biológiailag és kémiailag is rendben van. Itt tiszta a kép, és ezt is kimondjuk: ahol jó a víz, azt is megmondjuk. A hitelesség kétirányú.

Szokolya. Iskolapélda a minősítés és a nyers adat közötti résre. A környezeti telepszám itt magas (maximum 177), fekális szennyeződésre utaló E. coli-t vagy Pseudomonas aeruginosa-t egyetlen mintában sem mutattak ki. A DMRV tájékoztatása szerint Szokolyán minden mintavétel megfelelő eredményt adott.

Öt szomszédos falu, egy szolgáltató, és a skála a gyakorlatilag steriltől (Szendehely) a súlyosan kifogásoltig (Borsosberény) terjed. Ez a szórás önmagában is kérdés: mitől függ, hogy melyik faluban mi folyik a csapból?
‍

Egy korlát, amelyet nyíltan vállalunk

Az NNGYK nyilvános adatbázisa halmozott statisztikát közöl: paraméterenként a mintaszámot, a kifogásolt minták számát, a megfelelőség százalékát, a mediánt és a maximumot. Amit a nyilvános felület nem mutat, az a mérés pontos időpontja és a mintavétel helye.

Pontosítsunk, nehogy félreértés essen: a dátum és a helyszín hiánya a lakossági kereső sajátja, nem a mérésé. A hatósági mintavételnél mindkettő kötelező és létezik — az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet a „hatósági vízmintát" kifejezetten megjelölt, kísérőirattal ellátott mintaként határozza meg, a megfelelési pontokat (fogyasztói csap, közkifolyó, vízmű kiadási pont) pedig tételesen felsorolja. A nyers adat tehát megvan a hatóságnál; a nyilvános kereső csak összesítve tálalja.

Ez a rés viszont lényeges. A halmozott számból nem derül ki, hogy a kifogásolt érték a vízmű kimenetén vagy a hálózat végén, a fogyasztói csapnál keletkezett-e — pedig ehhez eltérő felelősségi kör tartozik. Ezért nem állítunk okot, amit nem tudunk bizonyítani. Ehelyett hivatalos úton, tételesen bekérjük a mintavételi időpontot és helyet — és a válaszokat közzétesszük.
‍

Mi okozhatja? A hipotézis, amire választ kérünk

A miértre még nincs hatósági válaszunk, de van szakmai magyarázat, amelyet ellenőrizni fogunk. Az elöregedett hálózatban a csövek belső fala korrodál, érdessé válik, és megtelepszik rajta a biofilm: nyálkás réteg, amely fizikai pajzsként védheti a baktériumokat a fertőtlenítő klórtól. Így fordulhat elő, hogy a vízműből tisztán induló víz a hálózaton áthaladva ér a csapig szennyezettebben.

Egy másik lehetséges tényező a klíma. A kisebb zsákfalvak vízellátása gyakran egyetlen kúton áll. Tartós aszály idején a talajvízszint süllyed, a tömítések kiszáradhatnak, és nyomáseséskor felszíni szennyeződés szivároghat a rendszerbe — amit egy hirtelen esőzés egyszerre moshat be.

Ez mechanizmus-magyarázat, nem bizonyított ok ezekre a konkrét falvakra. Pontosan ezért fordultunk az illetékesekhez.
‍

Amit ma elindítottunk

A teljes átláthatóság érdekében a mai napon három közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, és teljes terjedelmükben közzétesszük őket:

  • a DMRV Zrt. felé a kifogásolt eredmények mintavételi helyéről, időpontjáról, a kivizsgálásról, a megtett intézkedésekről és az ismételt mérésekről;
  • a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya felé a hatósági ellenőrzésekről, kötelezésekről és utóellenőrzésekről;
  • az NNGYK felé a mikrobiológiai monitoring szakmai protokolljáról — arról is, hogy mely kórokozókat nem vizsgálnak rutinszerűen.

A válaszokat, amint megérkeznek, szó szerint közöljük.
‍

Ezért érdemes várni a folytatást

Ez az öt falu a kezdet. A következő részekben nekilátunk a nagy munkának: az NNGYK teljes, országos adatbázisát fokozatosan kereshető, összehasonlítható adattá alakítjuk, vármegyéről vármegyére. Megmutatjuk, hol csap át a „tűrhető" a valóban aggasztóba, hol tiszta a víz, és hol beszélnek másról a számok, mint a hivatalos címkék.

Egy kérdés addig is: rákeresett már a saját települése vízminőségére? És ha igen — értette, mit lát? A cikkben szereplő minden érték az NNGYK nyilvános „Magyarországi települések ivóvízminősége" adatbázisából származik. A jogszabályi mechanizmusra vonatkozó értelmezés a szerkesztőség elemzése. Az okokra vonatkozó kérdéseinkre a benyújtott közérdekű adatigénylésekben várunk hivatalos választ, amelyeket közzéteszünk.

#ivóvíz #tényfeltárás #oknyomozás #közérdekűadat #ivóvízminőség #DMRV #NNGYK #jogszabály

‍

‍

Javítás (2026. október …): A cikk korábbi változatában Szendehely tévesen Pest vármegyei településként, Kóspallag pedig Nógrád vármegyeiként szerepelt. Pontosítottuk a coliform baktériumok, a Pseudomonas aeruginosa és a parametrikus értékek leírását, és beépítettük a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal és a DMRV Zrt. adatigénylésünkre adott válaszait.

Author Image
Megyeri Gabriella
alapító
Updated
Oct 9, 2026 4:24 AM
12 perc
Share with:
Subscribe Our Newsletter

Empower yourself subscribe to our expert analysis and insights

From breaking news to thought-provoking opinion pieces, our newsletter keeps you informed.

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.
Mobile
Webflow IconBadge Text