A Magyar Bölcsődék Egyesülete válaszolt kérdéseinkre a hatósági ellenőrzésekben betöltött szerepéről. Kiderült, hogy az összeférhetetlenséget és a szakértői eljárást szabályozó dokumentumoknak nincs nyilvános elektronikus elérhetőségük. Az MBE válaszából és a nyilvánosan hozzáférhető tájékoztatásból ugyanakkor számunkra nem derült ki, pontosan milyen adatkezelési szabályok vonatkoznak a hatósági szakértői közreműködés során megismert személyes adatokra.
A Magyar Bölcsődék Egyesülete (MBE) szeptember közepén válaszolt arra a részletes kérdéssorunkra, amelyben azt firtattuk, hogyan egyeztethető össze egy civil szervezet érdekképviseleti szerepe azzal, hogy ugyanez a szervezet hatósági ellenőrzésekben is szakértőként közreműködik. A válasz több kérdést megválaszolt, de legalább ugyanannyit nyitva hagyott. Az derült ki: vannak szabályzatok, de azoknak – az MBE saját közlése szerint – nincs nyilvános elektronikus elérhetőségük. 2023. április 1-je óta egyetlen, a szakértő személyével kapcsolatos összeférhetetlenségi vagy elfogultsági kifogásról sem számoltak be. És a továbbképzést tartó oktató később lehet hatósági szakértő is ugyanannál az intézménynél – válaszuk szerint ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget.
Az MBE elnöksége válaszában megerősítette, hogy rendelkeznek Összeférhetetlenségi Szabályzattal és Szakértői Eljárásrenddel. Ezek a dokumentumok szabályozzák, hogy ki járhat el szakértőként hatósági eljárásokban, milyen feltételek mellett, és milyen esetekben kell kizárni valakit.
Válaszuk szerint ezek „az Egyesület belső szabályozó dokumentumai, nyilvános elektronikus elérhetőségük nincs”. Ez azt jelenti, hogy nem találhatók meg az MBE honlapján, nem tölthetők le onnan szabadon úgy, ahogy például a módszertani kijelölés vagy a szakmai ellenőrzések szempontjai elérhetők a honlapjukon.
Ebből következően a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok alapján az ellenőrzött intézmények, dolgozók és fenntartók nem ismerhetik meg teljes körűen, milyen összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz az MBE a szakértő kiválasztásakor, és pontosan milyen körülményeket tekint kizárási oknak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az érintettek egy konkrét eljárásban ne kaphatnának további tájékoztatást; azt azonban igen, hogy ezek a részletes szabályok jelenleg nem ismerhetők meg nyilvánosan az MBE által hivatkozott szabályzatokból.
Felmerül a kérdés: ha ezek a dokumentumok a módszertani szervezet közfeladatának ellátásához kapcsolódnak, ha ezek alapján dől el, ki véleményez több száz intézményről, ha ezek szabályozzák a szakértők függetlenségét és pártatlanságát, akkor mi indokolja, hogy nem érhetők el nyilvánosan? Miért nem szerepelnek az MBE honlapján a módszertani feladatok menüpontban, ahol más, a módszertani szerephez kapcsolódó dokumentumok elérhetők?
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint közérdekű adatnak minősül a közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, annak tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, személyes adat fogalma alá nem eső információ vagy ismeret.
Álláspontunk szerint ezért alappal merül fel, hogy ezek a szabályzatok – amennyiben közvetlenül a kijelölt módszertani szervezetként végzett szakértői közreműködés szabályait rendezik – közérdekű adatokat tartalmaznak, és közérdekű adatigénylés keretében megismerhetők lehetnek. Ettől külön kérdés, hogy az MBE-t terheli-e olyan jogszabályi kötelezettség, amely alapján ezeket a dokumentumokat eleve elektronikus úton, a honlapján is közzé kellene tennie.
Az MBE válasza szerint 2023. április 1-je óta nem fordult elő olyan eset, amelyben már megbízott szakértőt összeférhetetlenségi vagy kizárási ok miatt le kellett volna cserélni. Azt is közölték, hogy ugyanebben az időszakban nem fordult elő olyan eset sem, amelyben az ellenőrzött szolgáltató a kijelölt szakértő személyével szemben elfogultságra vagy összeférhetetlenségre hivatkozva kifogást emelt volna.
Az MBE saját nyilvántartása szerint – részben eltérő időszakra, 2023 januárjától 2026. augusztus 31-ig – összesen 1867 hatósági ellenőrzés és 644 szakmai program véleményezése történt. Különösen figyelemre méltó ez annak fényében, hogy az MBE azt is közölte válaszában: „Személyi értelemben nincs teljes körű elkülönítés abban az értelemben, hogy ugyanaz a szakember az Egyesület más szakmai tevékenységében is részt vehet.”
Nincs tehát teljes személyi elkülönítés a továbbképzési, tanácsadási és szakértői feladatok között. Ez lehetőséget teremt arra, hogy ugyanaz a szakember különböző szakmai szerepekben is kapcsolatba kerüljön egy intézménnyel vagy annak dolgozóival. Ennek ellenére az MBE közlése szerint 2023. április 1-je óta egyetlen ellenőrzött szolgáltató sem emelt összeférhetetlenségi vagy elfogultsági kifogást a kijelölt szakértővel szemben.
Az MBE közlése szerint tehát 2023. április 1-je óta egyetlen ellenőrzött szolgáltató sem emelt összeférhetetlenségi vagy elfogultsági kifogást a kijelölt szakértővel szemben. A válaszból ugyanakkor nem derül ki, hogy az ellenőrzött intézmények milyen tájékoztatást kapnak a kifogás lehetőségéről, annak módjáról és az MBE által alkalmazott összeférhetetlenségi kritériumokról.
Az MBE válasza szerint az, hogy egy szakértő korábban oktatott egy intézmény munkatársait továbbképzés keretében, „önmagában nem jelent összeférhetetlenséget”. Ez a megközelítés kérdéseket vet fel.
Elképzelhető ugyanis, hogy egy szakértő oktat az MBE akkreditált továbbképzésein. Előfordulhat tehát, hogy egy adott intézmény dolgozói részt vesznek az általa tartott képzésen, majd ugyanez a szakember később az intézményt érintő hatósági eljárásban szakértőként működik közre. Később ugyanez a szakember egy, az intézményt érintő hatósági eljárásban szakértőként működhet közre, és szakmai véleményt készíthet. Ez a szakvélemény a kormányhivatal hatósági eljárásának részévé válik; a hatósági döntést azonban nem az MBE szakértője, hanem a kormányhivatal hozza meg. Az MBE indoklása szerint a korábbi oktatói kapcsolat önmagában azért sem jelent összeférhetetlenséget, mert „a képzések meghirdetésekor az oktató személye ismert, a résztvevők pedig saját döntésük alapján vesznek részt azokon”.
Fontos ugyanakkor, hogy a személyes gondoskodást végző, jogszabályban meghatározott szakemberek számára a folyamatos szakmai továbbképzésben való részvétel kötelezettség. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamely konkrét MBE-képzésen kötelező részt venni: a továbbképzési rendszer különböző típusú és különböző szervezők által biztosított képzéseket is magában foglal.
A kérdés ezért nem az, hogy egy korábbi oktatói kapcsolat automatikusan összeférhetetlenséget jelent-e. Maga az MBE is azt válaszolta, hogy nem. A kérdés inkább az, hogy milyen körülmények között válik egy korábbi szakmai kapcsolat olyan jellegűvé vagy intenzitásúvá, amely már érintheti a szakértő pártatlanságát.
Az MBE válasza szerint: „a hatósági ügyben ugyanakkor minden esetben vizsgálni kell, hogy fennáll-e olyan korábbi szakmai kapcsolat, amely a szakértő pártatlanságát érintheti”. Kérdés azonban, hogy ha a továbbképzésen kialakult korábbi szakmai kapcsolat önmagában nem minősül összeférhetetlenségnek, akkor milyen további körülmények esetén válik egy ilyen kapcsolat kizárási okká. Hol húzódik az MBE szabályzata szerint a határ? Mivel az ezt részletesen rendező Összeférhetetlenségi Szabályzatnak nincs nyilvános elektronikus elérhetősége, erre a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok alapján nem tudunk választ adni.
Az MBE elnöke jelöli ki az adott ügyben közreműködő szakértőt. A válasz szerint „a szakértő kiválasztásakor az adott ügy szakmai tárgyát, a szakértő szakmai kompetenciáját, valamint az összeférhetetlenségi követelményeket kell figyelembe venni”.
Az MBE elnöke „nem ad megbízólevelet olyan szakértő részére, akinél az adott ügyben összeférhetetlenség áll fenn”. Mivel azonban az Összeférhetetlenségi Szabályzatnak nincs nyilvános elektronikus elérhetősége, annak valamennyi kritériuma a nyilvánosan hozzáférhető információkból nem ismerhető meg. Az MBE válaszából az sem derül ki, pontosan milyen módon dokumentálják a szakértő kiválasztását és a kijelölést megelőző összeférhetetlenségi vizsgálatot.
Az MBE válasza szerint: „az összeférhetetlenségi szempontokat már a szakértő kiválasztásakor figyelembe vesszük, ezért az Egyesület elnöke nem ad megbízólevelet olyan szakértő részére, akinél az adott ügyben összeférhetetlenség áll fenn”. Ez azt jelenti, hogy az MBE álláspontja szerint az összeférhetetlenségi eseteket már a kijelölés előtt igyekeznek kiszűrni. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy miért nem kellett már megbízott szakértőt utólag lecserélni.
A mostani válaszból azonban nem derül ki, hogy 2023. április 1-je óta hány esetben fordult elő, hogy egy szakértő kijelölésére éppen a megbízást megelőző összeférhetetlenségi vizsgálat eredményeként nem került sor. Ez más adat, mint a már megbízott szakértők utólagos cseréinek száma.
Az MBE válasza szerint „az ellenőrzött intézmény vagy szolgáltató az eljáró kormányhivatalnál jelezheti, ha a szakértő személyével kapcsolatban elfogultságot vagy összeférhetetlenséget észlel”. Ez az információ fontos. Kérdés ugyanakkor, hogy az ellenőrzött intézmények milyen tájékoztatást kapnak erről az eljárás során.
Az MBE azt is közölte, hogy „az Egyesülethez érkező ilyen jelzést az Egyesület az Összeférhetetlenségi Szabályzat alapján megvizsgálja”. Ha azonban az Összeférhetetlenségi Szabályzat nem érhető el nyilvánosan, akkor az ellenőrzött intézmények a nyilvánosan hozzáférhető információkból nem ismerhetik meg annak valamennyi rendelkezését arról, hogy az MBE milyen kapcsolatokat és körülményeket tekint relevánsnak az összeférhetetlenség vizsgálatakor.
Az MBE azt is közölte: „az ellenőrzött szolgáltató jelezheti az összeférhetetlenségre vagy elfogultságra vonatkozó körülményeket, kérheti azok vizsgálatát, valamint indokolt esetben másik szakértő közreműködését. Ez nem jelenti azt, hogy a szolgáltató maga választhatja ki az eljáró szakértőt.”
Az MBE válaszából ugyanakkor nem derül ki részletesen, hogy milyen eljárásban vizsgálják az ilyen jelzéseket, milyen szempontok alapján állapítják meg, hogy fennáll-e összeférhetetlenség, illetve hogyan dokumentálják a vizsgálat eredményét. Ezek részletes szabályaira az MBE válasza nem tért ki. Elképzelhető, hogy azokat éppen az Összeférhetetlenségi Szabályzat vagy a Szakértői Eljárásrend tartalmazza – ezért is tartjuk fontosnak e dokumentumok megismerését.
Az MBE válaszlevele nem tért ki arra, hogy a hatósági eljárásokban végzett szakértői közreműködés során milyen személyes adatok kerülhetnek az MBE vagy az általa kijelölt szakértő tudomására, és az esetlegesen megismert személyes adatok kezelése milyen adatkezelési konstrukcióban történik.
A rendelkezésünkre álló információkból ezért jelenleg nem állapítható meg, hogy az MBE által kijelölt szakértő egy hatósági ellenőrzés során pontosan milyen, gyermekekre, szülőkre vagy dolgozókra vonatkozó személyes adatokhoz férhet hozzá, ezeket pusztán megismeri-e vagy maga is kezeli, illetve megőriz-e ilyen adatokat az eljárás lezárását követően.
A GDPR az adatkezelésre többek között a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság és az adatbiztonság követelményeit írja elő. A GDPR 13. és 14. cikke főszabály szerint részletes tájékoztatási kötelezettségeket is meghatároz, ugyanakkor ezek alkalmazása attól is függ, milyen módon jut az adatkezelő a személyes adatokhoz, és a rendelet meghatározott esetekben kivételeket is tartalmaz.
Az MBE honlapján elérhető általános adatvédelmi tájékoztatóból számunkra nem derül ki részletesen, hogyan történik a kormányhivatali kirendelés alapján végzett szakértői tevékenységhez kapcsolódó személyesadat-kezelés.
Ezért több kérdés is nyitva marad számunkra:
Ezekből önmagában nem következik, hogy az MBE adatkezelése jogszerűtlen lenne. A jelenleg nyilvánosan hozzáférhető információkból és a nekünk küldött válaszból azonban ezekre a kérdésekre nem tudunk választ adni.
Mindezek miatt közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az MBE-hez. Kértük elektronikus másolatban:
Azért kértük a korábbi változatokat is, mert az MBE válasza szerint az Összeférhetetlenségi Szabályzat 2024-ben részletes átdolgozáson esett át, és 2026. január 1-jétől az eljárás azzal egészült ki, hogy a szakértőknek minden egyes hatósági ellenőrzéshez külön írásbeli összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük.
Ezek a változtatások azt mutatják, hogy a szabályozás időközben módosult. Úgy véljük azonban, fontos lenne ismerni, milyen szabályok alapján zajlottak azok az ellenőrzések, amelyek a 2024-es vagy a 2026. januári változások előtt történtek.
Az Infotv. szerint a közérdekű adatigénylést a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb tizenöt napon belül kell teljesíteni. A törvény meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a teljesítési határidő egyszeri, legfeljebb tizenöt napos meghosszabbítására is, amelyről az igénylőt határidőben tájékoztatni kell.
Ha az adatigénylés teljesítését megtagadják, annak indokáról és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről is tájékoztatást kell adniuk. Ha megkapjuk a dokumentumokat, láthatóvá válhatnak azok a részletes szabályok, amelyek alapján az MBE a szakértők kijelölését és összeférhetetlenségét kezeli.
Ha bölcsődében dolgozol, akkor egy hatósági ellenőrzés során a te intézményedet is érintheti az MBE szakértői közreműködése. A nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok alapján jelenleg nem ismerheted meg az MBE Összeférhetetlenségi Szabályzatának valamennyi rendelkezését. Nem tudhatod ezekből a dokumentumokból, pontosan milyen korábbi szakmai kapcsolatokat tekintenek kizáró oknak, és hol húzzák meg a határt egy megengedett korábbi kapcsolat és az összeférhetetlenség között. Azt viszont az MBE válaszából már tudjuk, hogy ha a szakértő személyével kapcsolatban elfogultságot vagy összeférhetetlenséget észlelsz, azt az eljáró kormányhivatalnál jelezheted. Kérheted a körülmények vizsgálatát, és indokolt esetben másik szakértő közreműködését is.
Ha fenntartó vagy, számodra is lényeges lehet, hogy milyen szabályok alapján jelölik ki azt a szakértőt, aki az intézményedet érintő hatósági eljárásban közreműködik, és milyen korábbi szakmai kapcsolatok vezetnek kizáráshoz.
Ha szülő vagy, számodra elsősorban az lehet fontos, hogy amennyiben egy hatósági eljárás során a gyermekedre vagy családodra vonatkozó személyes adat a szakértő tudomására kerül, kezeli-e ezeket az adatokat az MBE vagy a szakértő, és ha igen, milyen szabályok szerint. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdések egy részére jelenleg azért nem tudunk választ adni, mert az MBE által hivatkozott Összeférhetetlenségi Szabályzat és Szakértői Eljárásrend nyilvánosan, elektronikus úton nem érhető el. Az adatkezeléssel kapcsolatos kérdésekre pedig az MBE nekünk küldött válasza nem tért ki részletesen. A dokumentumok megismerése után már nem feltételezésekből, hanem magukból a szabályokból lehet megítélni, milyen garanciák védik a szakértői eljárások pártatlanságát – és mely kérdések igényelnek további választ.
Várjuk az MBE válaszát a közérdekű adatigénylésre. Ha teljesítik, elemezzük a dokumentumokat. Ha megtagadják, azt is közöljük az indokolással együtt. Addig is kérdezz!
Ha hatósági ellenőrzés zajlik az intézményednél, kérdezd meg a kormányhivatalt, ki a szakértő az eljárásban. Kérdezd meg, milyen módon jelezheted, ha a szakértővel kapcsolatban összeférhetetlenségi vagy elfogultsági körülményt észlelsz. Kérdezd meg az MBE-t, milyen szabályok szerint választották ki a szakértőt, és hogyan ismerheted meg az Összeférhetetlenségi Szabályzat rád vagy az intézményedre vonatkozó rendelkezéseit.
Ha az eljárás során személyes adataid kezelésére kerül sor, kérhetsz tájékoztatást arról is, hogy ki és milyen adatkezelői szerepben kezeli azokat, mi az adatkezelés célja és jogalapja, meddig őrzik meg az adatokat, kik lehetnek azok címzettjei, valamint milyen érintetti jogok illetnek meg az adott adatkezeléssel kapcsolatban. Ha úgy érzed, a válaszok nem kielégítőek, vagy egyáltalán nem kapsz választ, azt is jelezheted felénk.
Mert a szakértői rendszer iránti bizalomhoz nemcsak az szükséges, hogy legyenek szabályok. Az is fontos, hogy az érintettek megismerhessék azokat a szabályokat és garanciákat, amelyek alapján a velük kapcsolatos eljárások zajlanak.
VanKözöd.hu – az átláthatóság nem luxus, hanem alapjog.
From breaking news to thought-provoking opinion pieces, our newsletter keeps you informed.
