Vajon mi zajlott a zárt ajtók mögött abban az intézményben, amelynek a kiszolgáltatott gyermekeket kellett volna megvédenie? Hogyan vált a fizikai erőszak a rendszerszintű megfélemlítés és az elhallgattatás eszközévé? A Budapesti Javítóintézet egykori rendészeti igazgatójának ügyében hozott legfrissebb bírósági végzés megrázó részleteket tár fel a falakon belüli bántalmazásokról és a hatalommal való visszaélésről.
A Budai Központi Kerületi Bíróság június 9-i döntése értelmében a volt rendészeti vezető letartóztatását megszüntették, és bűnügyi felügyeletet rendeltek el vele szemben. A gyanúsított a tárgyalás előkészítése során hozott döntésig, de legfeljebb 2026. október 9-éig nem hagyhatja el óbudai lakását, miközben négy áldozatával szemben szigorú távoltartásra kötelezték.
A nyomozati és bírósági iratok szerint a volt rendészeti és biztonsági vezető módszeresen, fizikai erőszakkal fenyítette az intézetben elhelyezett kiskorúakat. A gyanú szerint több fiút is súlyosan megvert, az ágyról a földre dobott, vagy a falhoz szorítva bántalmazott.
A brutális fellépés mögött a hatóságok adatai szerint tudatos cél állt. Az iratok alapján a férfi az erőszakot részben azért alkalmazta, hogy a kiskorúak ne merjenek beszélni az intézmény akkori igazgatója, Juhász Péter Pál cselekményeiről. A megfélemlítés közvetlen célja a fiúkat szexuálisan molesztáló igazgató védelme és a bűncselekmények eltitkolása volt.
A nyomozás előrehaladtával egymás után derült fény a javítóintézet azon vezetőinek és dolgozóinak érintettségére, akik a már hónapok óta börtönben lévő korábbi igazgató belső köréhez tartoztak. Az intézmény működését ismerő egyik informátor nyilatkozata szerint a belső kör tagjait zárt, maffiaszerű kötelék jellemezte: „Ők voltak a »család«, a Juhász által »beszervezett«, hozzá maximálisan lojális emberek.”
A rendészeti vezetővel egy időben került előzetes fogvatartásba Kovács-Buna Károly is, aki Juhász letartóztatása után megbízott igazgatóként vezette az intézményt. Az ő esetében olyan biztonságikamera-felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken látható volt, ahogy intézetis fiúkkal brutálisan bánt, „egy asztalon áthúzva, ütve-verve vagy földön rúgva őket”. A jelenlegi adatok szerint már Kovács-Buna kényszerintézkedését is bűnügyi felügyeletre enyhítették.
Az ügy tavaly téli tetőzése után a hatóságok a Szőlő utcai intézményt felszámolták, a lakókat más helyszíneken helyezték el, az épületet pedig gyorsított eljárásban értékesítették. Az eljárás jogi szempontból azért kapott kiemelt figyelmet, mert a bírósági iratokból olyan részletek váltak ismertté, amelyek jelentősen tágítják a felelősségre vonás körét.
A nyomozás az egykori igazgató és élettársa ellen eredetileg emberkereskedelem és kényszermunka miatt indult, azóta azonban a vádak köre szexuális és gazdasági jellegű bűncselekményekkel is kibővült. Az eljárás a bizonyítékok értékelésével a bírósági szakaszban folytatódik.
From breaking news to thought-provoking opinion pieces, our newsletter keeps you informed.
