Európa több országában már előfordul, hogy ugyanaz az áram délben szinte „felesleges”, este viszont drágává válik. A különbséget a napenergia robbanásszerű terjedése hozta létre, amely felborította a megszokott egyensúlyt a termelés és a fogyasztás között. Az energia így egyre inkább időhöz kötött értékké válik, és ez a változás néhány éven belül a háztartások szintjén is megjelenik. Lukács Márton írása.
Dél körül Európa egyes részein ma már rendszeresen előáll az a helyzet, hogy a napelemek olyan mennyiségű áramot termelnek, amelyet a rendszer az adott pillanatban nehezen tud felhasználni. Ilyenkor az árak leesnek, sőt extrém esetben negatív tartományba is kerülhetnek a nagykereskedelmi piacon. Ez nem elméleti jelenség, hanem egyre gyakoribb működési helyzet, amelyet a megújuló energia arányának gyors növekedése hozott létre. Az European Commission adatai szerint az Európai Unió áramtermelésének közel fele már megújuló forrásból érkezik, és ezen belül a napenergia növekedése különösen gyors. A rendszer így egy új állapotba lépett, ahol a termelés már nem egyenletesen követi a napot, hanem erősen koncentrálódik bizonyos órákra.
Amikor lemegy a nap, a termelés hirtelen visszaesik, miközben a fogyasztás megugrik. A háztartások egyszerre kapcsolják be a világítást, főznek, töltenek, és ez a koncentrált igény gyorsan szűkíti a rendelkezésre álló kapacitást. Ez az a pont, ahol az árak emelkedni kezdenek, és ahol a rendszer valódi terhelése megmutatkozik. A különbség tehát nem az energia mennyiségében van összességében, hanem abban, hogy mikor áll rendelkezésre. Ez az időbeli eltérés az, ami az árakat is mozgatja.
A videóban szereplő kutató azt a jelenséget magyarázza el közérthetően, amelyet ma már az energiaszektor egyik legfontosabb fordulataként emlegetnek. Az úgynevezett „duck curve” azt mutatja meg, hogyan változtatja meg a napenergia az egész villamosenergia-rendszer ritmusát. Dél körül a napelemek egyszerre termelnek hatalmas mennyiségű energiát, ezért a hálózatban hirtelen túl sok áram jelenik meg. Este viszont, amikor napenergiával nem számolhatunk, de az emberek egyszerre kapcsolják be az eszközeiket, a rendszer néhány óra alatt óriási terhelés alá kerül. A görbe azért vált híressé az energetikai világban, mert látványosan mutatja meg azt a problémát, amelyet Európa és az Egyesült Államok energiarendszerei ma már valós időben kezelnek, miszerint az energiá már hullámokban kapjuk, nem egyenletesen. Ez a működés néhány éve még kutatási téma volt, mára a hálózatfejlesztések, az energiatárolás és az új árképzési modellek egyik legfontosabb kiindulópontja.
Ez az új helyzet csak akkor tartható egyensúlyban, ha a rendszer képes gyorsan reagálni. Az okoshálózatok folyamatosan figyelik a termelést és a fogyasztást, és ezek alapján irányítják az áram áramlását. Az okosmérők részletes adatokat szolgáltatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználás jobban igazodjon a rendelkezésre álló energiához. Az energiatárolás szerepe ebben a rendszerben kulcsfontosságú. Az akkumulátorok és egyéb tárolási megoldások képesek arra, hogy a napközben megtermelt energiát későbbre elérhetővé tegyék. Az International Energy Agency szerint a következő évek egyik legfontosabb fejlesztési iránya a termelés és a felhasználás közötti időbeli különbség áthidalása.
Több európai országban már működnek olyan rendszerek, ahol az áram ára napszakonként változik, és bizonyos esetekben akár óránként követi a piaci helyzetet. Ez a gyakorlat különösen ott erős, ahol a megújuló energia aránya magas, és a rendszer gyakran szembesül a dél körüli „túltermelés” és az esti csúcsterhelés közötti különbséggel. Ez a modell egyre több helyen válik alapértelmezetté.
Magyarországon a lakossági árképzés jelenleg egységes, így a fogyasztás időpontja közvetlenül nem jelenik meg az árban. A vezérelt és kedvezményes tarifák időalapú működést követnek, de előre meghatározott sávok szerint. A változás iránya ugyanakkor már látszik. A napelemes rendszerek gyors terjedése, az okosmérők bevezetése és az európai szabályozás mind abba az irányba mutat, hogy hosszabb távon a rugalmasabb, időalapú árképzés Magyarországon is megjelenhet. A következő három-öt évben a technológiai alapok erősödnek tovább, és egyre több adat áll rendelkezésre a rendszer működéséről. A következő tíz év során egy olyan energiarendszer rajzolódik ki, ahol az időzítés szerepe a háztartások szintjén is érzékelhetővé válik. Ez a folyamat fokozatos, mégis egyértelmű irányba halad.
Az energia értéke egyre inkább az időhöz kapcsolódik. Ugyanaz az áram más jelentőséget kap attól függően, hogy mikor használjuk fel. Ez a különbség ma még főként a rendszer szintjén látható, de a következő években a hétköznapi döntések részévé válik. Bár látszólagosan semmi nem változik, az áramfelhasználás logikája a háttérben igen, és ezzel együtt az is, ahogyan az energiához viszonyulunk.
Hivatkozások:
From breaking news to thought-provoking opinion pieces, our newsletter keeps you informed.
